A tenger urai

Posted on 15. már, 2015 by in fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció

„A TENGER URAI” – Jelentés az operátornak

PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Környezetgazdaságtan 2015. március 12.

 

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

Hajóflotta a mély tengeren

18

17

30

44

48

64

2

0

0

a tengerparton

6

11

11

15

35

35

44

24

38

Fogás/hajó a mély tengeren

25

25,8

21,7

28,5

26,2

4,3

0

0

0

a tengerparton

15

15,3

13

17

15,7

14,1

5,5

0,3

0,2

Időjárás

1

1,03

0,87

1,14

1,05

0,94

1,02

0,89

1,08

Összes fogás a mély tengeren

450

439

653

1254

1259

278

0

0

0

a tengerparton

90

169

143

256

551

495

244

8

8

Új hal a mély tengeren

233

484

527

332

39

0

0

0

0

a tengerparton

165

290

182

241

308

214

5

1

0

Hal populáció a mély tengeren

2500

2545

2419

1497

277

0

0

0

0

a tengerparton

1200

1321

1360

1345

1102

821

31

10

2

Hal sűrűség a mély tengeren

0,83

0,85

0,81

0,5

0,09

0

0

0

0

a tengerparton

0,8

0,88

0,91

0,9

0,73

0,56

0,02

0,01

0

Maradvány érték

250

223

191

239

233

87

0

0

0

 

 

A csapatok induló adatai

 

  Hajók száma Banki egyenleg Teljes vagyon
1. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

2. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

3. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

4. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

5. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

6. csapat 4

800

800+ 4 x 250 = 1800

Összesen: 24

4800

10.800

 

A csapatok végeredményei

 

  Hajók száma Banki egyenleg Teljes vagyon
1. csapat 38

-19.380

-19.380

2. csapat 11

2540

2540

3. csapat 18

7020

7020

4. csapat 15

4650

4650

5. csapat 22

-550

-550

6. csapat 23

-2910

-2910

Összesen: 127

-8630

-8630

 

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Erős vagy gyenge egyetemet válasszunk gyermekünknek?

Posted on 13. aug, 2014 by in stresszcsökkentő és boldogságfokozó tréning, vezetői tréning

Malcolm Gladwell előadása szerint inkább egy gyenge egyetemen legyen a legjobbak között a gyerek, mint egy jó hírű, erős egyetemen a leggyengébbek között!

A relatív depriváció elmélete szerint mi, emberek leginkább a környezetünkben lévő emberekhez hasonlítjuk magunkat, majd ezen összehasonlítás alapján alakítjuk ki önértékelésünket. A harvardi egyetemista, ha a sor végén van, butának, tehetségtelennek érzi magát, és nem gondol abba bele, hogy a harvardi egyetemi rangsor végén állva is objektíve nagyobb tudása van, mint egy névtelen egyetem legjobb eredményével rendelkező hallgatójának. Ez az önértékelés aztán meghatározza, milyen cégnél, milyen állasra, milyen fizetésre vágyik, mennyit publikál stb.

A környezetünkben lévő emberekhez hasonlítjuk magunkat!

A relatív depriváció elméletéről jut eszembe egy régi vicc:

Az oroszlánt engedik be az arénába, miközben az ideges gladiátorok a sarujukkal babrálnak.

Remélem, gyorsabbak leszünk az oroszlánnál- szólal meg az egyik.

Én nem az oroszlánnál szeretnék gyorsabb lenni, hanem nálad – replikázik a másik.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A legtöbb halált okozó meggyőződés

Posted on 11. jul, 2014 by in együttműködési tréning, konfliktuskezelési tréning, önismereti tréing

  • Más emberek, események, dolgok felelnek azért, ahogy érzek és amit csinálok
  • Te rossz érzést okozol nekem – változtass vagy megbosszulom!
  • Nem én, hanem te vagy felelős az érzéseimért!
Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Fiatalok tömeges exodusa

Posted on 07. jul, 2014 by in coaching

Ma sokan siránkoznak, hogy 5-600 ezer ember külföldre ment dolgozni, elhagyta az országot. Én sokkal jobban sajnálom, hogy a fiatalok tömegesen menekülnek a hivatalos oktatás elől az online játékok világába.

Sok szülőnek ismerős lehet, hogy gyermeke állandóan a gép előtt akar ülni.  Nem csoda, hogy oda vágyik: ő választhatja ki, milyen jellegű játék tetszik neki, érdekes dolgokat csinál, élvezi, amit csinál, mindig kap visszacsatolást arról, hogyan fejlődik, igazságosan mérik a teljesítményét, és a haverjaival tud együtt játszani.

A mai gondolkodás ezt valami szörnyű tendenciaként fogja fel és erőnek erejével vissza akarjuk kényszeríteni a gyerekeket a múlt századi oktatási, nevelési módszerekhez. Nem vesszük észre, hogy valójában a gyermekek az elől a világ elől menekülnek, amit mi akarunk rájuk kényszeríteni. Mi több, azt akarjuk, hogy elfogadják és szeressék azt, amit  rájuk rákényszerítünk!!!

Tudományos vizsgálatokból tudjuk, hogy miért szeretik a gyermekek az online játékokat. Én is írtam erről itt és itt. Már csak alkalmazni kellene azokat a való világban!

Én a fiatalokkal vagyok!

Ez a program egyszer sem mondja a gyereknek, hogy “Már megint nem jó!, Mondtam már, hogy ne így csináld!” stb

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Mosolyogtál az érettségi tablón? Gyorsan ellenőrizd!

Posted on 07. máj, 2014 by in coaching

A TED-es előadó kutatásai szerint az érettségi tabló képeiből egyértelmű következtetést lehet levonni a jövőbeni sikerekre. Minél inkább mosolyog valaki (őszintén), a kutatások szerint annál sikeresebb lesz az életében, és annál tartósabb lesz a házassága. A hétköznapokban többet mosolygó sportolók, színészek is sikeresebbek.

Érdemes mosolyogni!  A kutatások szerint napi 20 mosolygás már elég is sikerességhez! A gyerekek napi ötszázig is eljutnak. A mosolygás, mint minden más érzelem, fertőző, így egy mosollyal a környezetünket is tudjuk befolyásolni, nem beszélve arról, hogy mosolyogva jobban is érezzük magunkat, a mosoly normalizálja a vérnyomásunkat.

Mosolyt kérek!

Ps. Én nem mosolyogtam a tablóképen, a most érettségiző nagyobb fiam viszont igen!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A mohóság társadalmi ára

Posted on 10. dec, 2013 by in tréningen túl, vezetői tréning

Folytatva a múltkori mohóságról szóló írásomat, nézzük, milyen ára van a mohóság révén kialakult társadalmi különbségeknek. A kutatók adatai szerint ahogyan nő az állampolgárok közötti szakadék a társadalmakban, annál jobban csökken a

  • társadalmi mobilitás
  • gazdasági fejlődés
  • közösségi élet
  • az egymásba vetett bizalom
  • a várható életkor
  • az oktatási színvonal
  • az egészségi állapot

Nő viszont a:

  • szenvedélybetegek száma
  • droghasználat
  • tinédzser kori terhesség
  • erőszak
  • bebörtönözettek száma
  • büntetések alkalmazása.

 

Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy az előadó, Paul Piff – tudományos vizsgálatokra hivatkozva – a gazdagabbak és mohóbbak megváltoztatására  kis ösztökéléseket (nudging-olást), a környezetbe beépített kis változtatásokat javasol. Példaképp említi, hogy a gyermekszegénységről mutatott egy perces film hatására már megjelent a tehetős emberekben az empátia. Nagyon jó módszer az együttérzés fokozására az önkéntes munka is. Örömmel tapasztalom, hogy hazánkban is egyre több lehetőség van arra, hogy a sikeresebb egyének önkéntesként segítsék kevésbé szerencsés embertársaikat.

Szívesen hallanék még a jövőben arról, milyen eszközökkel, módszerekkel, praktikus nudging-os javaslatokkal lehet a mohóságot megváltoztatni.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail