Anyatigris – miért jobbak a kínai anyák, mint a nyugatiak?

Posted on 18. feb, 2011 by in tréningen túl

Érdekes írást olvastam a Wall Street Journalban Amy Chua tollából. A Yale Egyetemen tanító professzorasszony azt tanulmányozta, mennyire másként gondolkodnak a gyermeknevelésről a kínai anyák, mint nyugati (amerikai?) társaik, mi húzódhat  a mögött a tendencia mögött, hogy a kínai gyerekek rendre jobb eredményeket érnek el nyugati társaiknál. Elöljáróban csak annyit, nincs jó hírem a magyar gyerekek számára (beleértve a fiaimat is). Természetesen mind a kínai, mind a nyugati anyuka szereti a gyermekét és jót akar neki, de máshogy! Mi is a különbség?

  • A nyugati anyuka mindent elkövet, hogy rossz teljesítmény esetén se bántsa meg a gyerek önérzetét (még kegyes hazugságoktól sem riad vissza), miközben a kínai anyuka egyből nyersen megmondja, ha csemetéje eredménye csapnivaló, és azonnal annak kijavítására, több erőfeszítésre szólítja fel!
  • A nyugati anyuka azt hiszi, szórakozva, játszva kell tanulni, a kínai szerint akkor lesz valami élvezetes, ha már eljut a gyerek egy szintre – addig viszont keményen, szorgalmasan, kitartóan tanulni kell! Szigorú kontrol alatt van a TV, számítógép, játékok. A nyugati anyuka örül, ha a gyermeke napi fél órát gyakorol pl. a hangszerén, a kínai anyukának egy óra a beugró.
  • A kínai anyuka meg van győződve arról, hogy el tudja dönteni, mihez van a gyereknek tehetsége és mindent elkövet, hogy ezt a tehetséget kibontakoztassa, a nyugati anyuka azt hiszi, majd magától kibontakozik, miben van tehetsége a gyereknek.
  • A kínai anyuka abban a meggyőződésben él, mely a konfuciánus tanításokra vezethető vissza, hogy a gyermeke tartozik neki, mint szülőnek azzal, hogy kiválóan teljesít, a nyugati anyuka inkább szórakoztató kisiparosnak érzi magát és meggyőződése, hogy neki az a feladata, hogy a gyerek jól érezze magát, mindene meglegyen (ami talán neki nem volt meg).
  • Az írónő férje amerikai, így írásában számtalan első kézből származó példát mutat be a két kultúra gyermeknevelési szokásai közötti különbségekről. Akit érdekel, itt tud utána olvasni.
  • Magyar apaként rendszeresen cipelem fiamat a harcművészeti edzésekre

A cikk arra nem tér ki, hogy a kínai vagy a nyugati gyerekek élnek-e boldogabb gyermekkort, vagy hogyan emlékeznek vissza felnőttként a gyermekkorukra. Arra sem utal az írónő, hogy vajon ismeri-e a poroszos nevelési módszert, esetleg a makarenkói pofon történetét.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Hétköznapi élet = lúzer vagy, barátom!

Posted on 11. feb, 2011 by in tudásmegosztó műhelymunka

Mostanában egyre több tudásmegosztási munkánk van, amikor nem az ész osztása, hanem az ész mozgatása a célunk, amikor azt szeretnénk, hogy az azonos vagy hasonló munkát végző kollégák egymástól tanuljanak. Hiába látunk a tudásmegosztásban nagy lehetőséget arra, hogy a kollégák, a szervezet egésze fejlődjön,  a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy lassan indul be a tudásmegosztás, lassan válhat csak a belső kultúra részévé a tudástranszfer.

A TED-en két érdekes előadást találtam (itt és itt) ami jól rávilágít arra, hogy korunk társadalmi környezete mennyire nem segíti, hogy egymásra egyáltalán figyelni tudjunk.

Az előadó Brené Brown szerint a mai kor, a média azt sugallja, hogy légy magabiztos, légy különleges, menekülj a hétköznapitól, csinálj valami örültséget ? és persze minél több pénzed van, annál jobban meg tudsz felelni ennek az ideálnak.  A hétköznapi egyszerű élet egyenlő a lúzerséggel. Eközben valódi örömeink döntő többsége ?egyszerű?, hétköznapi dolgokból származik: gyermekeinkkel, barátainkkal együtt töltött idő, egy jó beszélgetés, kint lenni a természetben, egyre jobbnak lenni valamilyen egyszerű dologban.

Hétköznapi élet = lúzerség?

Mi lehet a magabiztossághoz vezető rövid út? Ha mindenhez mi értünk a legjobban, ha tudjuk, hogy amit a másik csinál az vagy hülyeség, vagy mi már sokkal régebben ugyanezt csináljuk.

Ahhoz, hogy a másiktól tanulni tudjunk, fel kell adnunk azt, hogy a tökéletesség álarca mögé bújjunk, érdeklődni kell a másik iránt, bízni kell abban, hogy közösen jobb megoldásokat tudunk kimunkálni, mint külön-külön.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A WikiLeaks kiszivárogtatta a magyar kormány holdra szállási tervét

Posted on 11. dec, 2010 by in középvezetői tréning

A terv ? melyről nem derült ki, melyik magyar kormány terve ? mindössze pár mondatot tartalmazott.

Project cél: 2020-ra utolérni a fejlett hatalmak űrkutatását és magyar embert küldeni a Holdra.

Project lépések:

1. lépés: az űrhajósok reggel 5.00-kor kelnek, majd kimennek a Széchényi térre.
2. lépés: rugalmas rögtönzés a további teendőkről!

Vállalkozóként nekem ilyennek tűnnek az aktuális magyar kormányok nagy reform tervei: az adózási rendszer, az egészségügy, a nyugdíjrendszer átalakítása, hogy csak pár példát említsek.

tréning,csapatépítés

Uram, add, hogy tévedjek!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Uraim! Elfogyott a pénz, gondolkodnunk kell!

Posted on 06. okt, 2010 by in tréningen túl

?Gentleman, we are out of money, therefore we will have to think.?

Churchill mondotta ezt a brit parlamentnek, a II. világháború legsötétebb időszakában.

Ha valaki nálunk is el akar indulni ezen az úton, annak javaslom a dialógus elvét, amely a legjobb megoldások megtalálásának egyik legjobb eszköze és a kreatív gondolkodást, amely abban segít, hogyan szabadulhatunk meg korábbi gondolkodásunk szűkös kereteitől és hogyan tehetünk szert működőképes ötletekre.

problémamagoldás dialógus

kreatív gondolkodás

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A második klímaválság ? az emberi erőforrások válsága

Posted on 04. jún, 2010 by in középvezetői tréning, tréning

Sir Ken Robinson előadásai a TED-en mindig motiválóak, tiszteletteljesen provokálóak. Utóbbi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság mellett napjainkban ugyanakkora probléma az emberi erőforrások kihasználásának válsága. Sir Robinson szerint soha ennyi kihasználatlan emberi potenciál, soha ennyi céltalan ember nem volt a történelem során. A legtöbben úgy élik le az életüket, hogy nem találják meg, vagy nem használják ki tehetségüket, nem élvezik a munkájukat, és leginkább a hétvégét várják.

A probléma gyökerei mélyek és szerteágazóak. Sir Robinson tapasztalatai szerint az oktatási rendszer (nyugat-európai és amerikai) jelentősen hozzájárul ehhez a problémához: versenyre épülő, minél magasabb iskolai végzettség elérése ösztönző rendszer, melyből teljesen hiányzik az, hogy a gyermekek megtalálják belső hajtóerőjüket, tehetségüket, amit egész életen át szenvedélyesen fejleszthetnek.

Mint tréner maximálisan egyetértek vele. Felnőttkorban már nehéz a szenvedélyt megtalálni (bár nem lehetetlen) inkább a pótszerek maradnak: adrenalint növelő szórakozás különböző néven eladva, hogy le lehessen írni képzésként.

Sajnos Sir Robinson semmilyen útmutatót nem adott arról, hogy ezek fényében vissza kellene állítani a buktatást az alsóban vagy sem.

Miben vagyunk tehetségesek? - a legfontosabb kérdés!

Miben vagyunk tehetségesek? - a legfontosabb kérdés!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Az ügyfélszolgálat az igazi PR!

Posted on 21. máj, 2010 by in középvezetői tréning, ügyfélszolgálati tréning

Az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatban még mindig népszerű az az ábra, amely azt mutatja, hogy egy elégedetlen ügyfél kinél tesz panaszt. Nos, ezt az ábrát az internet világában érdemes elfelejteni. Ma egy jó helyen elhelyezett hozzászólással, véleménnyel futótűzszerű hatást lehet elérni. Nem hiszi? Kérdezze meg Bognár László vagy Weinreich László barátaimat, PIA (Pécsi Internet Akadémia) alapítókat, online marketing gurukat!

Mi a tanulság? Az, hogy ma az ügyfélszolgálat az igazi PR. Sohase becsüljük alá, mekkora kárt tud okozni egy elégedetlen ügyfél! Soha nem volt ekkora jelentősége az ügyfelekkel való törődésnek, az ügyfélszolgálatnak! Ajánljuk magunkat és független supervisori programunkat!

ügyfélszolgálat

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail