Válságban az életbiztosítás – Merre tovább?

Posted on 29. már, 2013 by in értékesítési tréning

Örültem az önkritikus hangoknak, amelyek a Biztosítás 2013 konferencián hangzottak el. Annak nem nagyon, hogy azoknál is van életbiztosításom, akik így nyilatkoztak. “Sajnos az értékesítés központjában nem mindig az ügyfél valós szükséglete állt.” Ezt a Brókernetes Dr. Bogdánffy Péter mondta. Szerinte nem az életbiztosítás, hanem az életbiztosítás értékesítése van válságban.

Maximálisan egyetértek. Sokan nem veszik észre, hogy véget ért egy korszak, a nyomulós, a manipulációra, az ügyfelek becsapására épülő értékesítés. Mi ügyfelek már nem nagyon bízunk az értékesítőkben. Ismerjük a trükköket. Megtapasztaltuk, hogy a biztosítás megkötésénél jár az ajándék, a virág, a biztosítás vége felé meg nekünk kell utána rohangálni, hogy mikor mennyit kell fizetnünk, hogy ne érjen veszteség. Veszekedni kell, hogy a biztosítás lejártával arról is küldjenek adatot, hogy mennyit fizettem be, ne csak arról, mennyit kaptam kézhez. Tudnám még a példákat sorolni. Sajnos az életbiztosítások ügye nem annyira látványos, mint a bedőlő hiteleseké, így a politika, a PSZÁF nem is foglalkozik érdemben a témával.

Van megoldás? Szerintem van, csak nagyon lassú lesz. Meggyőződésem, hogy visszajön a nagyapám korabeli értékesítés: minőség, tisztesség, megbízhatóság, szolid profit, hosszú távú gondolkodás, nyertes-nyertes kapcsolatok. Már jönnek vissza az egymást segítő, támogató, önkéntes alapon, alulról való szerveződő kisebb csoportok. Bibó annak idején a szabadság kis köreinek, Csepeli György a kreativitás kis köreinek hívta ezen kezdeményezéseket.

Az én lelkiismeretem ugyanolyan nyugodt, mint a nagyapámé volt! Telefonszámunk, weboldalunk 22 éve ugyanaz, referenciáink mindenki számára elérhetőek.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A tanult tehetetlenség

Posted on 26. jún, 2012 by in fizikai dolgozók tréningje, vezetői tréning

Martin Seligman adta nekünk ezt a kifejezést, amelynek lényege, hogy a tehetetlenség is tanulható. Amikor a környezet kiszámíthatatlan, amikor azt látjuk, hogy beavatkozásaink nem vezetnek eredményre, tehetetlenné válhatunk. Így a jövőben is arra várunk, hogy valaki megsegítsen: a szülők, a rokonok, az állam, az önkormányzat, a miniszterelnök, a pályázatok és mi magunk már nem is teszünk semmit sorsunk javítása érdekében, hanem azzal telnek napjaink, hogy szenvedünk, mérgelődünk és közben várunk a megmentőkre.

A hivatalos megmentők viszont, nem igazán akarnak segíteni, őket leginkább a médiaszereplés érdekli, az az érzés, amikor rövid időre felmagasztosulnak, utána meg lesz, ami lesz.

Mi inkább a hétköznapi hősökben hiszünk, azon munkálkodunk, hogy belőlük több legyen, hogy mindenki – függetlenül attól, hogy milyen munkát végez – tartalmas, örömteli életet élhessen.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Pénzemberek lejáratása nagyüzemben

Posted on 01. okt, 2011 by in fenntartható fejlődés tréning, konfliktuskezelési tréning, üzleti szimuláció

A közszolgálati rádió mai 11 órás fő híre volt, hogy egy németországi kutatás összehasonlította a brókereket és a pszichopatákat, és a kutatók azt találták, hogy a brókerek viselkedése kártékonyabb, mint a pszichopatáké, mert egoistábbak, semmi nem érdekli őket, csak az, hogy bármi áron legyőzzék a versenytársakat!

Nem akarom védeni a brókereket, csupán, mint rendszergondolkodó, látom annak a veszélyeit, ha egy komplex probléma legfőbb okozójának egy embert, egy embercsoportot kiáltunk ki.  Szimpatikusabb lenne, ha arról beszélnénk közösen, hogy ki mivel járul hozzá a problémához, ha minden érdekelt önkritikát gyakorolna és egyénileg, közösen is tanulnánk a hibáinkból.

Nagyon úgy néz ki, hogy mi emberek, egyenlőre, nem tudunk megbirkózni azokkal a komplex problémákkal, amit mi magunk hoztunk létre. Dennis Meadows a fenntartható fejlődés egyik meghatározó személyisége a minap úgy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy mi emberek képesek leszünk arra, hogy kevesebbet fogyasszunk el, mint amennyit a földünk újra tud termelni.

Utolsó nagy buli a Titanicon?

konfliktuskezelés,streszkezelés,együttműködés

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Tippek a konfliktuskezelő beszélgetések indításához

Posted on 27. sze, 2011 by in konfliktuskezelési tréning

1. Soha ne kezd hibáztató kérdéssel a megbeszélést!

?Miért akartál lejáratni?? ?Miért sértegetsz folyton?? ?Miért akarod elrontani a kapcsolatunkat?? ? Gyakran indítunk beszélgetést ezekkel a kérdésekkel. Több helyes cél is vezérel ilyenkor bennünket:

  • Tudjuk, hogy a sérelmekről, az érzelmekről beszélni kell. Ha azokat visszafolytjuk (vagy gátlás nélkül szabadon engedjük) az veszélyes lehet.
  • Tudjuk, hogy ha megértésre vágyunk, akkor utunk a kommunikáció.
  • Abban reménykedünk, hogyha beszélünk a sérelmekről, akkor valaki (reméljük a másik) változtatni fog a viselkedésén a jövőben.
  • Arról álmodunk, hogy a másik könnyezve kér tőlünk elnézést s a béke helyre áll közöttünk.

Amivel nem vagyunk tisztában, hogy a fenti hibáztató kérdések soha nem érik el a szép célokat. Miért nem? Mert a hibáztató kérdések nem valódi kérdések, melyekre a másik őszintén megfelelhet, hanem gyilkos vádaskodások. A következő rejtett üzeneteket hordozzák:

  • Lejárattál, megsértettél engem és tudom, hogy ezt szándékosan tetted, erről kár vitázni.
  • Rossz szándékkal vagy irántam, talán rossz ember is vagy.
  • Láthatod, hogy tetted áldozata vagyok – te vagy a hibás azért, mert (ez és ez) történt.
  • Én jó vagyok úgy, ahogy vagyok, veled valami baj van.

Beszélgetőpartnerünk, naná, hogy a rejtett üzenetekre lesz fogékony és egyetlen ésszerű reakció áll előtte: a védekezés. Védekezés a hamis támadás ellen. Ő nem akart szándékosan (lejáratni, sértegetni, stb.) ártani nekünk. Védekezése azonban számunkra egyenlő tettének tagadásával: ?Legalább annyi tartás lenne benne, hogy beismeri, amit tett!? Csak néhány perce tart a beszélgetés, de teljes a káosz: mindketten áldozatnak érezzük magunkat és még abban sem értünk egyet, hogy mi történt.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Nem gazdasági, hanem evolúciós válságban vagyunk!

Posted on 22. sze, 2011 by in együttműködési tréning, önismereti tréing, stresszcsökkentő és boldogságfokozó tréning, vezetői tréning

Egyes kutatók,köztük Rebecca Costa biológus, úgy véli, hogy a mostani válság legfőbb okozói nem a mohó bankárok, nem is a magabiztos, de tudatlan politikusok, hanem az, hogy az emberi agy nem látja át azt a megnövekedett komplexitást, ami ma körülvesz bennünket. Az a tudományos meggyőződése, hogy amikor a komplexitást már nem tudjuk racionálisan megérteni, akkor azt irracionális meggyőződésekkel, hamis próféták tanaival pótoljuk!

Tapasztalata szerint a politikai elit évtizedek óta képtelen megbirkózni az amúgy már közismert gondokkal ? globális felmelegedés, gazdasági válságok ? inkább leegyszerűsített ellenségképet keres, hogy átvészelje a választási ciklusokat.

A professzor asszony történelmi példákat is említ. Amikor az aztékok már nem tudtak megbirkózni a lakosság növekedése miatti gondokkal és az időjárás okozta változásokkal, akkor az uralkodó elit abbahagyta a racionális válaszok keresését és elkezdte hinni és hirdetni, hogy áldozatokat kell hozni a problémák megoldása érdekében. Először ellenségeiket kezdték feláldozni, majd amikor ez az ötlet nem volt hatásos, folytatták saját rabszolgáik, szüzeik és végül újszülöttjeik feláldozásával. A történelemből már ismerjük a végeredményt.

Mit lehetne tenni? Rebecca Costa szerint az agyunk képes lenne megbirkózni az evolúciós kihívással, de ehhez tudatosan képezni, fejleszteni kell. Szerintünk is.

Szerintünk is tanulni kell az együttműködést, a konfliktuskezelést, a stresszkezelést, a rendszergondolkodást, hogy csak pár területet említsek.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Munka alapú gazdaság a jóléti gazdaság helyett!

Posted on 05. jún, 2011 by in tréningen túl

Kormányunk a ?munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik és búcsút kell intenünk a jóléti gazdaságnak.? Egyet is értek kormányunkkal, azonban mint mindig, az ördög a részletekben van!

Egyetértek azzal, hogy véget kell vetni a korlátlanul növekvő fogyasztás korának, amit eddig jóléti gazdaságnak hívtunk. Mindannyiunknak tudatosabban kell élni, átgondolni, mi fontos számunkra, miért is kell a pénz, mi az, ami tényleg örömöt ad és fel kell ébrednünk a piacgazdaság hipnózisából, amelynek lényege: elkölteni azt a pénzt, amivel nem rendelkezünk, olyan dolgokra, amelyekre nincs igazán szükségünk, hogy múlékony hatást tegyünk azokra, akik valójában nem fontosak számunkra. Attól tartok, a miniszterelnök nem nagyon akar felébreszteni minket a piacgazdaság hipnózisából. Tudatosan esetleg másképpen szavaznánk, mint hipnotikus álmunkban. Attól még inkább tartok, hogy a polgárok sem akarnak felébredni a kapitalizmus hipnózisából, ők is inkább többet akarnak fogyasztani, mintsem tudatosan élni.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail