A tenger urai szimulációs játék – információ a hallgatóknak

Posted on 01. már, 2012 by in fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció

PTE KTK. 2012. február 29.

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

Hajóflotta a mély tengeren

20

29

57

77

51

13

10

a tengerparton

5

5

6

25

67

65

11

Fogás/hajó a mély tengeren

25

25,7

21,7

17,2

0

0

0

a tengerparton

15

15,4

13

17

15,7

4,1

0

Időjárás

1

1,03

0,87

1,14

1,05

0,94

0,9

Összes fogás a mély tengeren

500

747

1241

1331

0

0

0

a tengerparton

75

77

78

427

1056

269

0

Új hal a mély tengeren

233

542

277

0

0

0

0

a tengerparton

165

226

129

308

45

0

0

Hal populáció a mély tengeren

2500

2295

1331

0

0

0

0

a tengerparton

1200

1349

1400

1281

270

1

1

Hal sűrűség a mély tengeren

0,83

0,77

0,44

0

0

0

0

a tengerparton

0,8

0,9

0,93

0,85

0,18

0

0

Maradvány érték

250

241

209

164

72

0

0

 

 

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

1. csapat: hajók száma

5

5

8

21

21

21

21

Banki egyenleg

1000

2420

350

-40

-1930

-3430

Teljes vagyon

2250

4092

3794

1472

-1930

-3430

2. csapat: hajók száma

5

13

30

30

27

22

22

Banki egyenleg

1000

-1790

-300

3720

2320

1230

Teljes vagyon

2250

4480

4620

5664

2320

1230

3. csapat: hajók száma

5

13

19

19

19

19

19

Banki egyenleg

1000

-90

2010

3730

2210

840

Teljes vagyon

2250

3881

5126

5098

2210

840

4. csapat: hajók száma

5

7

11

16

28

28

28

Banki egyenleg

1000

1940

1560

-4760

-7340

-10630

Teljes vagyon

2250

4239

4184

-2744

-7340

-10630

5. csapat: hajók száma

5

10

15

30

38

43

43

Banki egyenleg

1000

660

-2170

-11980

-18790

-26380

Teljes vagyon

2250

3795

2750

-9244

-18790

-26380

Összesen: hajók sz.

25

48

83

116

133

133

133

Banki egyenleg

5000

3140

1450

-9330

-23520

-38370

Teljes vagyon

11250

20487

20474

246

-23520

-38370

http://www.facebook.com/fenntarthatofejlodes

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A szimuláció haszna

Posted on 24. jul, 2011 by in fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció

Rendszeresen figyelem a szimulációkról megjelenő írásokat. Egyrészt azért, mert nekünk is van több szimulációs játékunk, másrészt, mert évek óta dolgozom az egyik áramszolgáltató üzemirányítóival, akiknek a fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen a szimuláció.

A Wired cikkében kis történelmi hátteret ad a szimuláció történetéről, ami a második világháborúig nyúlik vissza, amikor is kevés volt a repülő és gyorsan, sok pilótát kellett kiképezni. Mint nagyon sok jó üzlet, tehát a szimuláció is kényszerből lett mára nélkülözhetetlen eszköz. A mai repülőgép szimulátorok teljesen hűen, minden érzékszervre hatóan másolják a valódi repülőgépeket ? a rezgések, hangok, villogások megegyeznek a valódiakkal. Mindez azért szükséges, hogy a pilóta jobban átélje a szituációt, érzelmeivel, elsősorban intuíciójára, mentális modelljeire támaszkodva gyorsan reagáljon az adott szituációra.

Ez több okból is fontos. A döntéshozással foglalkozó tudomány azt találta, hogy azokban a szakmákban (pl. pilóták, tűzoltók, sebészek, áramszolgáltatói üzemirányítók) ahol a döntéshozónak hatalmas a felelőssége és gyorsan kell döntenie, a döntések nem kristálytisztán racionálisan születnek, hanem sokkal inkább a mentális modellek alapján. Ahhoz, hogy a döntéshozó mentális modelljeinek minőségét fejlessze, illetve, hogy kitanuljon a rossz modellekből, nem elegendőek a tantermi viszonyok, hanem alapvető a szimulációs környezet.

Azért is fontosak a szimulátorok, mert a ritkán előforduló eseteket is lehet velük gyakorolni. Mi emberek rendkívül gyorsan tanulunk hibáinkból. Ha valamit sokszor csinálunk, gyorsan tudunk fejlődni. A ritkán előforduló helyzetekben (pl. házasság, gyermekvállalás, több évtizedes megtakarítások, stb.) vétett hibákból viszont ritkán van alkalmunk tanulni.

Lehet, hogy a pilóták mellett a hétköznapi embereknek is jó lenne kifejleszteni egy szimulátort? Ha túl vad az ötlet, akkor legalább a vezetőknek érdemes lenne kipróbálniuk pl. a döntési szimulátorokat. Ajánljuk magunkat!

A fenntartható fejlődést szimuláló stratégiai játék.

Az értékláncok működését szimuláló játék.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Az empatikus civilizáció fejlődése

Posted on 30. jún, 2011 by in tréningen túl

?A tenger urai?, a fenntartható fejlődést szimuláló csapatjátékunk lejátszása utáni megbeszélések legizgalmasabb része, hogy a résztvevők szerint miért oly nehéz a saját érdekünk mellett figyelni mások, a környezet érdekeire, illetve mit lehetne tenni a fenntartható fejlődés érdekében.

Nagyon érdekes előadást találtam Jeremy Rifkin jövőkutatótól. Ő úgy véli, hogy az emberi empátia képes fejlődni a társadalom fejlődésével együtt. Az ősközösségben az empátia még csak a törzs tagjaira terjedt ki, a vallások megjelenésével tágult az empátia határa és az azonos vallásúakkal szemben is empátiát érez az ember. A nemzetállamok kialakulásával ismét nőtt az empátia hatássugara az azonos országhoz tartozók irányban. Rifkin kérdése, hogy fejlődhet-e még tovább az emberiség empátiája az egész bioszféra irányába?

A jövőkutató válasza a bíztató igen. Nézete szerint az új infokommunikációs eszközök (blogvilág, facebook, linkedin, stb.) egyre inkább lehetővé teszik, hogy az emberek jobban megismerjék egymás gondolkodását, problémáit a nemzetállami határokon túl is, mely minden bizonnyal hozzájárulhat az empátia fejlődéséhez. Saját tapasztalataim alapján magam is elfogadom ezt a szcenáriót. Az új infokommunikációs eszközök segítségével találtak ránk az Erdélyi Magyar Tudományegyetemről és mehettünk ki Csíkszeredába. Az infokommunikációs eszközök alapvetően hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes nemzetközi konferenciák után tarthassuk egymással a kapcsolatot. Idén két konferencián voltam:

  • Resilient people, resilient teams,
  • COOPERATION, Creating Solution-Focused Working Environments,

amelyek után a trénerekkel, résztvevőkkel továbbra is tartjuk a kapcsolatot a LinkedIn közösségi oldal segítségével.

Szép új jövő? Nem, inkább kis, apró jelek, amelyek okot adhatnak a mérsékelt optimizmusra. Itt az előadás linkje:

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A közös döntéshozás kudarca

Posted on 15. máj, 2011 by in fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció

Legutóbb a társadalmi célú marketing kurzuson játszottuk A tenger urai, a fenntartható fejlődést szimuláló játékunkat. A játék feldolgozása során a résztvevők számára talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy az amúgy egyénileg képzett, a környezet, a fenntarthatóság iránt fogékony résztvevők miért nem tudnak olyan közös döntést hozni, ami mindannyiunk érdekét szolgálja. Tudunk-e egyáltalán az egyre komplexebbé, turbulenssé váló környezetben ilyen döntéseket hozni?

Akiket tudományos igényű válaszok érdekelnek, azoknak javaslom ezt a linket, ahol környezetvédők, biológusok, közösségfejlesztők, komplexitás szakértők, közösségépítők fejtik ki álláspontjukat.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Mesterek nyomdokain járva – Dr. Deming dicsérete

Posted on 25. már, 2011 by in fizikai dolgozók tréningje, tréning

Az Agy-díj kapcsán az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy a díjazott professzorok fontosnak tartották megemlíteni mestereik nevét. A számomra fontos mester, dr. Deming, akinek tanításai nemcsak a minőségbiztosításban dolgozók számára nélkülözhetetlenek, hanem meggyőződésem szerint a trénerek számára is. Íme, néhány idézet dr. Demingtől.

  • Ha nem tudod folyamatként leírni, amit csinálsz, nem tudod, mit csinálsz.

    Dr. Deming

  • Ha nem tudod, hogyan kell a jó kérdést feltenni, nem fogsz felfedezni semmit.
  • A minőség mindannyiunk felelőssége.
  • A racionális viselkedés elméletet igényel. A reaktív viselkedéshez elég, ha reagálunk.
  • A hosszú távú kapcsolat eredménye az egyre jobb minőség és az egyre alacsonyabb költségek.
  • Nem elég, ha a legtöbbet hozod ki önmagadból. Tudnod kell, mit kell tenned és aztán hozd ki magadból a legtöbbet!
  • Kérjük meg a beszállítóinkat, jöjjenek el hozzánk és segítsenek megoldani a problémáinkat.
  • A tudást nem lehet helyettesíteni.
  • Istenben megbízunk, mindenki más hozzon adatokat!
  • Aki csak számok alapján vezeti a cégét, annak egy idő után sem cége, sem számai nem lesznek!
  • A legnagyobb veszteség, ha nem használjuk ki az emberekben rejlő képességeket!
Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Rágógumi-háború Sarkozy és az ankarai polgármester között

Posted on 27. feb, 2011 by in tárgyalástechnikai tréning

Nicolas Sarkozy rágógumival a szájában érkezett meg az ankarai reptéren tartott fogadására. Ezen felbuzdulva, az őt fogadó ankarai polgármester szintén rágógumival a szájában búcsúztatta Sarkozyt a távozásakor. Ennyi a hír, ami bejárta a sajtót.

A harvardi vagy más néven elvközpontú tárgyalási módszer javaslata a hasonló esetekre a feltétel nélkül építő stratégia, mely számomra is szimpatikus:

  • Ha a másik udvariatlan, attól nekem még nem kell udvariatlannak lenni.
  • Ha a másik lenéz minket, mi akkor se nézzük le őt.
  • Ha más manipulál, attól még nekem nem kell manipulálnom őt.

Ezen gondolkodásmód nélkül, mint a veszekedő gyerekek esetében, csak eszkalálódik a feszültség. Persze ennek elkerüléséhez ellent kell állni ösztöneinknek. ?Az alázat az erős lélek eleganciája? ? írja Kornis Mihály A bennünk rejlő erő című esszéjében.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail