12 TANÁCS: Mit kell tennünk annak érdekében, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a vezetőnkkel?

Posted on 26. aug, 2015 by in középvezetői tréning, vezetői tréning

„A jó vezetők valamikor jó követők voltak!”                                                                                                                                                                                           jó kapcsolat a saját vezetőnkkel

  1. A saját munkánkat a legnagyobb odaadással, önállóan végezni. – Hagyni, hadd végezze ő is a saját dolgát!
  2. A tiszteletet megadni a vezetőnknek – kortól, nemtől függetlenül.
  3. Minél jobban megismerni elvárásait, szokásait és ahhoz alkalmazkodva építeni a kapcsolatot.
  4. Ha nem egyértelműek az elvárásai, kérdezd meg Tőle, ne hagyatkozz a feltételezéseidre!
  5. Rendszeresen kérdezz rá, mennyire elégedett a munkáddal, szerinte miben kellene fejlődnöd – ne bízz abban, hogyha nem értékeli a munkád, akkor biztos elégedett.
  6. Őszintének lenni, az igazat mondani minden helyzetben.
  7. Információkkal ellátni:
  • Strukturálni az információkat: problémák, javaslatok, sikerek, kérdések.
  • Adatszintű kommunikáció.
  1. Ha valamit nem értünk, tegyünk fel kérdéseket.
  2. Ha valamivel nem értünk egyet, meggyőzően elmondani, adatokkal, érvekkel alátámasztani.
  3. Engedelmesség! Ha nem tudtuk meggyőzni a vezetőt, akkor végezzük el úgy a feladatot, ahogy ő kiadta.
  4. Saját elképzeléseinket felvállalni és felkészülni azok meggyőző bemutatására.
  5. Keresni a közös pontokat, közös gondolkodásmódot, közös értékeket, közös érdeklődési területeket a jó kapcsolat kialakítása érdekében.

 

Mit érdemes tenni rossz vezető mellett:

  • Mérlegelni, mit, hogyan, mikor mondhatsz el, illetve, mit nem mondhatsz el neki.
  • Nyelni, mert neki van hatalma.
  • Véleményével hangosan egyetérteni.
  • Ha kérdez: „Nekem ez a véleményem, de Te vagy a főnök!” – Látványosan elismerni a status quot.
  • Kivárni, míg jön egy jobb vezető.
  • B tervet készíteni.
Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Mint az állatok!

Posted on 24. aug, 2015 by in együttműködési tréning, vezetői tréning

Vajon miért van az, hogy amikor az embert az állathoz hasonlítjuk, mindig valamilyen rossz tulajdonság miatt tesszük?! Miért hisszük azt, hogy jobbak, morálisabbak, együttműködőbbek vagyunk mint az állatok? Vagy az ősemberek? A halászó-vadászó-gyűjtögetők? Bizonyára azért, mert jólesik az egónknak, ha különbnek gondoljuk magunkat másoknál. A régi korok, még tudományosan is megpróbálták alátámasztani ezt, s hitték, hogy a gyűjtögető ember agya kisebb és kevésbé fejlett volt.
Mindez tévedés. A föld minden állata, a muslincát is beleértve, képes a tanulásra. És az együttműködés, az altruizmus sem a modern ember találmánya. Jules Masserman a 60-as évek óta foglalkozik a rhesus majmok viselkedésével és több kísérletben is bizonyította, hogy a rhesus majmok képesek az együttérzésre és az önzetlenségre.
Egyik kísérletében megtanította a majmoknak, melyik láncot kell meghúzniuk ahhoz, hogy kisadag ételt, és melyiket ahhoz, hogy nagyadag ételt kapjanak. A majmok gyorsan tanultak és szorgalmasan húzogatták a búsás jutalommal járó láncot. Aztán az egyik napon váratlan újdonságot vezetett be Masserman. A lánc meghúzásakor, egy másik ketrecben lévő majom hirtelen áramütést kapott. A hat majom közül, akik látták az áramütést és társuk szenvedését, 4 majom azonnal abbahagyta a nagyadagot kínáló lánc húzogatását, és kisebb adaggal is beérték. Az 5. majom 5 napig egyik láncot sem húzta meg, és a 6. majom 12 napig inkább éhezett, csak hogy megkíméljen egy ismeretlen majmot a fájdalomtól.

Az együttérzés, mások fájdalmának, örömének, bánatának átélése agyunk tükörneuron készletének köszönhető, több millió éves múltra tekint vissza és nem a modern, kulturált ember találmánya. Használjuk hát bátran! Mint az állatok!

altruizmus az állatok között

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

18 MOTIVÁLÓ SZÓ, MONDAT A VEZETŐ RÉSZÉRŐL

Posted on 27. jul, 2015 by in fizikai dolgozók tréningje, frontvonali vezető, üzleti szimuláció, vezetői tréning

Előző írásomban azokból a vezetői mondatokból mutattam be egy csokrot, amelyek megkeserítik a beosztottak életét a munkahelyen. Szerencsére, sok pozitív ellenpéldát is hallunk. Vannak vezetők, akik emberségesen bánnak munkatársaikkal, képesek motiválni azokat, és tudják, hogyan kell kellemes munkahelyi légkört kialakítani. Következzen most ezekből egy felsorolás. Sajnos, nem lesz olyan bőséges, mint az előző!

 

 

  1. Köszönöm szépen!
  2. Elégedett vagyok a munkáddal!
  3. Csak így tovább!
  4. Hosszútávon számítunk a munkádra!
  5. Köszönöm, ez jó ötlet volt!
  6. Nyugi, mindenki hibázik, de a hibáinkból tanulnunk kell.
  7. A te munkád is ugyanolyan fontos, mint bárkié.
  8. Számít a ti véleményetek is.
  9. Téged klónozni kéne!
  10. Vezetői kérés végrehajtása után: köszönöm!
  11. Tegnap jó lett a darabszám! Gratulálok!
  12. Látszik már a javulás!
  13. Képes vagy rá!
  14. Meg tudod csinálni!
  15. Meg fogod tudni tanulni!
  16. Nagyon ügyesek vagytok!
  17. Mással is előfordul!
  18. Szép munka! – Will Smith kedvelőknek
Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A TOYOTA 4 tanítása vezetőknek

Posted on 16. jún, 2015 by in középvezetői tréning, vezetői tréning

  • Alakíts ki kölcsönös bizalmat                                                                                                       TOYOTA
  • Ha nincs probléma, az probléma
  • Vezess úgy, mintha nem lenne hatalmad
  • Mielőtt autót építesz, építs csapatot

 

forrás: John Shook:Transformational Lean Leadership

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A vezetés, mint gombatermesztés

Posted on 06. jún, 2015 by in középvezetői tréning, vezetői tréning

Ebben a vezetői gondolkodásban a vezető úgy tekint a munkatársakra, mint a gombákra: sötétben tartja őket, vizelettel locsolja, és várja, A vezetés, mint gombatermesztéshogy maguktól növekedjenek és legyenek vidámak, egészségesek.

Mi lehet az oka, hogy oly sok vezető osztja ezt a nézetet? Nos, a kutatók, Leanne Atwater és David Waldman szerint ennek alapvetően három oka van.

  1. A világ minden táján nagy követőtábora van annak a nézetnek, hogy a vezetés a hatalomról szól, a vezető dolga az erőskezű irányítás, a világos döntések meghozatala; a munkatársak dolga meg az utasítások kérdés nélküli végrehajtása. A munkatársak, mint a jó katonák nem kérdeznek, hanem hatékonyan, a legjobb tudásuk szerint végrehajtják a kiadott feladatokat, azt a mondatot, hogy „nem tudom”, nem ismerik.
  2. A vezetés hatalom megközelítésű felfogásában a vezető nem bízik a munkatársaiban, nem bízik abban, hogy az átadott információt helyesen értelmezik, ezért inkább nem is mond semmit, vagy ha mond, akkor csak „csepegteti az információt”.
  3. A harmadik ok, amiért népszerű a vezető, mint gombatermesztő metafora, mert a vezetés egy kockázatos tevékenység, ezért művelői arra törekszenek, hogy azt a minimálisra csökkentsék. Az információ átadás, pl. egy helyzetértékelés, egy stratégiai terv bemutatása a munkatársaknak kockázatos lehet, vitákat gerjeszthet, amelyben a vezetőnek ki kell állnia az elképzelései mellett, és számos vezető fél az effajta megmérettetéstől.

 

Milyen hátrányai vannak „a vezetés mint gombatermesztés” gondolkodásmódnak?

A kutatók szerint három fő hátrány adódik e vezető gondolkodásmód mellett.

  • A munkatársak elvesztik motivációjukat és megjelenik a rejtett agresszió, a pletyka, a dolgozók „nem veszik észre”, nem jelzik a hibákat, problémákat.
  • A munkatársak elkezdenek hasonlóan viselkedni a vezetőkkel, mint a vezetők velük: információkat tartanak vissza arról, ami a frontvonalon történik, esetleg olyan információkat nagyítanak fel és küldenek felfelé, ami „gumicsontként” szolgál a vezetőknek.
  • Ha nem kerülnek felszínre a hibák, a szervezet nem tudja megoldani, nem tanul belőle. A közismert katasztrófák pl. Challenger, Estonia, nem azért következett be, mert rejtett információk voltak, hanem azért, mert senki sem mert beszélni!

 

Forrás: Leadership, Feedback and the Open Communication Gap; Leanne E. Atwater and David A. Waldman.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A profitszerzés új útjai: a boldog munkás többet termel!

Posted on 03. jún, 2015 by in érzelmek a munkahelyen, középvezetői tréning, vezetői tréning

A „boldog és termelékeny munkás” elmélet, vagyis a happy productive worker hipotézis többször is bizonyítást nyert a múltban. Staw és Boldog munkásmunkatársai már a 90-es években bizonyították, hogy a boldog munkavállalók jobb értékelést kapnak feletteseiktől, több támogatást kapnak munkatársaiktól és nem mellesleg magasabb fizetéssel büszkélkedhetnek.

Az egyéni boldogságszint azonban viszonylag stabilnak tűnik, megváltoztatása sok energiát, és folyamatos erőbefektetést kíván. Igaz, nem lehetetlen feladat, hiszen számos kutatás bizonyítja 1-1 boldogságfokozó stratégia tartós hatását.

A szervezetek, vállalatok, vezetők számára mégsem javasoljuk, hogy kísérletet tegyenek arra, hogy emeljék munkavállalóik élettel való elégedettségét, boldogságszintjét. Bőven elég ugyanis a munkahelyi kellemes hangulat fokozása. A Warwick egyetem kutatói 2012-ben bizonyították, hogy már egy 10 perces mulatságos film elegendő ahhoz, hogy az emberek teljesítménye 10-12%-al javuljon; Zelenski pedig 2008-ban igazolta, hogy  a boldog emberek magukhoz képest is jobban teljesítenek azokon a napokon, amikor jobb hangulatban vannak.

Ön mit tesz a barátságos munkahelyi hangulatért?

 

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail