Verseny és együttműködés

Posted on 14. sze, 2015 by in tréningen túl

Sokszor hallom tréningjeink résztvevőitől, hogy nem versenyre, hanem együttműködésre lenne szükség a mai munkahelyeken. Valójában a bonyodalmakat az okozza, hogy amikor bekerülünk egy csoportba, mind a verseny, mind az együttműködés kényszere megjelenik…

csoport és verseny

Amit érdemes megtanulnunk, hogy ezeket a helyzeteket hogyan kezeljük!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Van igazság a Földön?

Posted on 14. jul, 2015 by in tréningen túl, üzleti szimuláció

A görögök megállapodás kapcsán elmélkedhetünk, hogy most akkor van vagy nincs igazság a Földön?

Evvel az ábrával szeretném segíteni az eligazodást?

Van igazság a Földön

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Amikor én voltam gyermek

Posted on 18. feb, 2015 by in tréningen túl

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Kevesebb játék, több depressziós, narcisztikus gyermek

Posted on 26. aug, 2014 by in tréningen túl, üzleti szimuláció

Az emlősállatok kölykei gyermekkorukat önfeledt játékkal töltik. Így készülnek fel a felnőttkorra. Tanulják, hogyan kell küzdeni, hogyan kell összedolgozni, és a játékon keresztül tanulják a türelmet.

Évezredeken át így volt ez az ember gyermekével is. Mára azonban mindez gyökeresen megváltozott. A gyermekek játékidejét az aggódó szülők és politikusok útmutatását igénylő pedagógusok strukturálják – persze csupa jó szándékból.

Mi a következménye mindennek? Peter Gray kutatása alapján, ahogy csökken az önálló játékra fordított idő, úgy nő a depressziósok, a figyelem betegségben szenvedők és a narcisztikus gyermekek száma. Egyre több gyermek úgy véli, nem ő irányítja a sorsát, hanem azt kell tennie, amit mondanak neki. (Persze mindez csak a hanyatló USA-ra igaz, teszem hozzá rosszmájúan!)

Peter Grey szerint nem több, hanem jobb és kevesebb iskolára lenne szükségünk ahhoz, hogy újból vidámak és életteliek legyenek a gyermekeink! Ha jobb közösségeink lennének, akkor el mernénk engedni gyermekeinket a szomszédba és nekünk is könnyebb lenne.

Most abba kell hagynom az írást, mert ellenőriznem kell, hogy a gyermekem hol tart a Kőszívű ember fiaival.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Az ÉLET nevű társasjáték legfontosabb szabálya

Posted on 23. dec, 2013 by in tréningen túl

Az egyik legjobb karácsonyi ajándék a játék! Nem könnyű jó játékot találni; olyat, ami izgalmas, tanulni is lehet belőle, megfizethető is, és ami megfelel a gyermek érettségének. Mi idén a Rubik stúdió játékait szemeltük ki 13 éves Andris fiúnk számára. Pár nap múlva kiderül, jól döntöttünk-e.

Felnőttként, vállalkozóként magunk is egy izgalmas játékot játszunk, aminek a neve az ÉLET. Ebben a játékban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megértsük a játék szabályait! Az általam tisztelt vállalkozók, vezetők, szakemberek, valamint barátaim és magam megfigyelésével azt értettem meg, hogy az ÉLET-nek nevezett társasjátéknak nem az a fő célja, hogy a játék végére minél több pénzt, anyagi dolgot gyűjts össze magadnak, hanem az, hogy élvezd ki a játékot! A valódi élvezetekhez még az is fontos, hogy jó társ(ak) legyenek hozzá!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A mohóság társadalmi ára

Posted on 10. dec, 2013 by in tréningen túl, vezetői tréning

Folytatva a múltkori mohóságról szóló írásomat, nézzük, milyen ára van a mohóság révén kialakult társadalmi különbségeknek. A kutatók adatai szerint ahogyan nő az állampolgárok közötti szakadék a társadalmakban, annál jobban csökken a

  • társadalmi mobilitás
  • gazdasági fejlődés
  • közösségi élet
  • az egymásba vetett bizalom
  • a várható életkor
  • az oktatási színvonal
  • az egészségi állapot

Nő viszont a:

  • szenvedélybetegek száma
  • droghasználat
  • tinédzser kori terhesség
  • erőszak
  • bebörtönözettek száma
  • büntetések alkalmazása.

 

Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy az előadó, Paul Piff – tudományos vizsgálatokra hivatkozva – a gazdagabbak és mohóbbak megváltoztatására  kis ösztökéléseket (nudging-olást), a környezetbe beépített kis változtatásokat javasol. Példaképp említi, hogy a gyermekszegénységről mutatott egy perces film hatására már megjelent a tehetős emberekben az empátia. Nagyon jó módszer az együttérzés fokozására az önkéntes munka is. Örömmel tapasztalom, hogy hazánkban is egyre több lehetőség van arra, hogy a sikeresebb egyének önkéntesként segítsék kevésbé szerencsés embertársaikat.

Szívesen hallanék még a jövőben arról, milyen eszközökkel, módszerekkel, praktikus nudging-os javaslatokkal lehet a mohóságot megváltoztatni.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail