Rezsicsökkentés a viselkedés-közgazdaságtan segítségével

Posted on 10. jún, 2013 by in kreativitás tréning

A rezsicsökkentésnek többféle módja ismert. A hazai módszert már ismerjük – igaz a hosszú távú hatásait még nem, – ezért nézzük meg, máshol mivel próbálkoztak a viselkedés-közgazdaságtan friss tudományának segítségével.

Mindannyian tudjuk, mennyire fontos számunkra a közvetlen környezetünkkel való összehasonlítás, a környezetünkkel való versengés. Ha a szomszéd a kertjében sziklakertet csinál, mi is valahogy arra jövünk rá, hogy nekünk is már csak a sziklakert hiányzik, hogy jól nézzen ki a kertünk. Ha a szomszéd valamilyen szolgáltatást igénybe vesz, az a mi számunkra is szimpatikus lesz! Keep up with the Johnses! A 60-70-es években a szociálpszichológia alaposan feltérképezte a jelenséget.

Nos, Alex Laskey cége erre alapozta az energiaszámla magyarázatot. A fogyasztók a számlájukon nem csak azt látják, hogy mennyi a saját energiafogyasztásuk, hanem azt is, hogy az energiatakarékosan gondolkodó képzeletbeli szomszédnak mennyi a fogyasztása, mennyit fizet az energiáért. A megértést szépen, vizuálisan megtervezett, önmagukért beszélő, könnyen megérthető diagramokkal támasztották alá!

Láss csodát, az embereket elkezdte érdekelni az energiatakarékosság. Azok is elkezdtek utánajárni, mennyi a háztartásuk, azon belül az egyes készülékeik energiafogyasztása, akik csak automatikusan kifizették a számlát.  Valójában az történt, hogy a fogyasztók elkezdtek gondolkodni és rájöttek, hogy saját maguknak is van hatásuk az energiaszámlájukra, a rezsijükre. A módszert hat ország több mint 80 szolgáltatója kezdte el használni.

Ha érdekel az előadás:

Read More…

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Big Brother és Big Sister

Posted on 31. máj, 2013 by in kreativitás tréning

Nagyon sokszor használom a kés metaforáját különböző tréningjeinken. A késsel lehet ölni és gyógyítani is. Mostanában egyre inkább figyelek arra, hogy a kés helyett az internetet használjam, mint metaforát. Az internet adta lehetőségeket ki lehet arra használni, hogy indulatosan, álnéven telefröcsögjük haragunkkal, sértődöttségünkkel a virtuális közösségi tereket, és arra is, hogy megismerjük mások véleményét, hogy másokkal megosszuk nézeteinket, esetleg közösen kitaláljunk valamit. Az internet egyszerre a Big Brother és a Big Sister is lehet, ahogy találóan jegyezte meg Csepeli György szociológus a PBKIK Marketing Klubjában „A harmadik valóság” címmel tartott előadásában.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Művészek kreatív rituáléi

Posted on 26. máj, 2013 by in kreativitás tréning

Hozzuk kreatív állapotba magunkat!

A laikus halandó azt hinné, hogy a művészek csapongó, rendszertelen életet élnek, mondván a kötetlenség a kreativitásuk alapja. Egy izgalmas könyv  tanulsága szerint, pont az ellenkezője igaz. A híres művészek olyanszokásokat, mi több rituálékat alakítottak ki, amelyekkel kreatív állapotba hozták magukat. A rituáléikhoz mereven ragaszkodtak, azon semmi más elfoglaltság kedvéért nem változtattak.

Joseph Heller, a 22 csapdájának írója minden este vacsora után írt 2-3 órán keresztül.

Hemingway pont ellenkezőleg tett: minden reggel írt 3-4 órán át.

Beethoven a reggeli rituálés fürdéssel hozta magát kreatív állapotba.

Woody Allen is hasonlóan a forró vizes zuhanyzással hozta formába magát.

Igor Sztravinszkij csak a megszokott fejenállások után kezdett munkába.

A művészek körében a séta, a szunyókálás, az evés és ivás a leggyakoribb szokás.

Én magam is számtalan vezetői szokással találkoztam. A legemlékezetesebb számomra az a sikeres cégvezető, akinek 2 teljesen egyforma íróasztala volt. Ha az egyikhez ült, akkor „kreatívoskodott”, ha a másikhoz, akkor pedig a profitra koncentráló hatékony üzletemberként viselkedett!

Önnek milyen szokásai vannak, kedves olvasó?l

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Tim Harford: Az alkalmazkodás logikája

Posted on 09. ápr, 2013 by in kreativitás tréning

Az ember gyereke megszületik és kíváncsinak születik, mindent meg akar ismerni, mindenkitől tanulni akar. Aztán a korai tinédzserkorban azt mondja, elég a tanulásból, én mindent tudok és elkezdi osztani az észt másoknak. Sajnos, a mai felgyorsult világban számos vezető úgy viselkedik, mint egy mindenhez értő tinédzser, ami azért okoz gondot, mert nem tud a hibáiból tanulni. A könyv számos példát felvonultat az elmúlt évszázad angolszász történelméből a hadseregtől és a NASA-tól kezdve a közigazgatáson át az üzleti életig bezárólag. A szerző nem elégszik meg csupán az érdekes és tanulságos történetekkel, hanem tudományos kísérletekkel is alátámasztva bemutatja, milyen pszichológiai gátjai vannak annak, hogy a hibáinkat észrevegyük, beismerjük és tanuljunk azokból. A könyv sajnos nem tartalmaz magyar példákat – lehet, hogy azért, mert mi nem hibázunk, illetve ha hibázunk, az mások miatt van.

A könyv persze nem lenne teljes, ha csak azt mutatná be, hogy mi az, ami nem működik. Ennél továbblép, és gyakorlati útmutatót kíván adni ahhoz, hogy a mai őrült gyorsasággal változó világhoz milyen gondolkodásmóddal, milyen praktikákkal lehet alkalmazkodni. A szerzőnek három iránymutatása van, amelyet az evolúciós kiválasztódás elvére és napjaink sikeres cégeinek gyakorlatára alapoz, melyek közül hazánkban a legismertebb a Google, a Gore-Tex, és az eBay.

A három alkalmazkodási praktika röviden:

  • Legyen sok ötleted és azokat próbáld ki, számítva arra, hogy azok közül sok kudarccal fog végződni.
  • Olyan helyen kísérletezz, hogy a kudarcot túl tudd élni.
  • Ismerd el, ha kudarcot vallottál és tanulj abból.

Jó olvasást, majd jó kísérletezést kívánok!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A kreatív gondolkodás fejlesztése „zen mágnes készlettel”

Posted on 02. feb, 2013 by in kreativitás tréning

A kreatív gondolkodás alfája és omegája, hogy problémánk megoldásához vagy új ötletek kimunkálásához ne vonjunk be új forrásokat, eszközöket! Abból főzzünk, ami van, azt a talajt műveljük meg, amin állunk, azokkal a lapokkal játsszunk, amiket leosztottak nekünk.

E szemléletmód gyakorlására kiváló módszer a Zen mágnes (neocubes, Bucky sphere), amelynek legkisebb készlete 216 egyforma mágnes golyóból áll és csak a saját fantáziánk szab határt annak, hogy hány alakzatot, formát tudunk kirakni belőle. Íme, néhány alakzat, amit Andris fiammal alkottunk.

Itt a video, ahonnét elindultunk. A zen mágnesek itthon is kaphatók különböző méretben, színben és formában. Jó szórakozást!

Figyelem a mágnessel való játszadozás veszélyes, alig lehet abbahagyni!

Read More…

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A kreatív gondolkodás lesz a legfontosabb vezetői minőség

Posted on 01. jan, 2011 by in innovációs tréning, középvezetői tréning, kreativitás tréning

Az IBM 1500 vezető körében  – a vezetők 66 nemzetet és 33 iparágat képviseltek – azt kutatta, hogy szerintük a következő 5 évben, mely tényezők fogják meghatározni a vezetői munka minőségét.  A kutatás eredményeiről egyik kedvenc magazinomban a Fast  Companyban olvastam.

Íme a kutatás top listája:

kreativitás – a megkérdezett vezetők 60%-a szerint

integritás ? 52%

globális gondolkodás -35%

befolyásolás -30%

nyitottság ? 28%

elkötelezettség ? 26%

fenntarthatóság – 26%

emberségesség ? 12%

tisztességesség ? 12%

Azt nem találtam meg, hogy a kutatásban szerepeltek-e magyar vezetők. A listára nézve az első reflexióm, hogy valószínűleg nem. Ha valaki ismer hazai kutatást, kérem, ossza meg velem!

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail