A legtöbb halált okozó meggyőződés

Posted on 11. jul, 2014 by in együttműködési tréning, konfliktuskezelési tréning, önismereti tréing

  • Más emberek, események, dolgok felelnek azért, ahogy érzek és amit csinálok
  • Te rossz érzést okozol nekem – változtass vagy megbosszulom!
  • Nem én, hanem te vagy felelős az érzéseimért!
Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Agressziókezelés kommunikációval

Posted on 12. már, 2014 by in coaching, konfliktuskezelési tréning

Az agresszió ellenpólusa elsősorban nem a gyöngédség, hanem a kommunikáció. (Christiane Olivier)

E mottó jegyében tartottunk tréninget Agressziókezelés kommunikációval címmel, Sellyén tanároknak és óvónőknek.  A pedagógusok leterheltségéről és fásultságáról hallott hírekkel ellentétben csupa pozitív tapasztalatot szereztünk a résztvevőkkel kapcsolatban, akik rendkívül érdeklődőek, együttműködőek voltak, és nagyon szép példákat, történeteket meséltek egy-egy nehéz iskolai helyzet kezeléséről.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Miért is vitázzunk?

Posted on 25. aug, 2013 by in konfliktuskezelési tréning, vezetői tréning

Daniel H. Cohen filozófus TED-es előadásában azt fejti ki, hogy saját vitáinak tapasztalata az, hogy

  • minél többet vitázott, annál jobb lett benne.
  • minél többet vitázott, annál kevesebbszer győzött a vitákban.

Mi az oka ennek az ellentmondásnak? Nos, az, hogy filozófusunk fiatal korában azért vitázott, hogy győzzön, hogy másoknak bebizonyítsa, hogy okosabb náluk. Ma, érett fejjel inkább azért vitázik, hogy közben tanuljon a másiktól, hogy közösen a legjobb válaszokat találják meg.

A vita, mint harc

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A szemet szemért gondolkodásmód jellemzői

Posted on 09. aug, 2013 by in konfliktuskezelési tréning, tárgyalástechnikai tréning

  • Dühből cselekszel, én is, sőt arra törekszem, hogy dühöt váltsak ki belőled!
  • Félreértesz engem, ezért minden cselekedetedet a lehető legrosszabbul értelmezem. Ez a legjobb recept a hosszú ideig tartó rossz viszonyra.
  • Nem figyelsz arra, amit mondok, és én sem figyelek rád!
  • Nyilvánvalóan be akarsz csapni, ezért én is be akarlak csapni.
  • Kényszerítesz engem, ezért én is megpróbállak kényszeríteni téged!
  • Becsmérelsz engem, a nézeteimet, az érdekeimet, ezért visszavágok és ugyanezt teszem!

 

A mai magyar közállapotok jól leírhatók az ősi szemet szemért, fogat fogért elvvel. Ennek következményeire Gandhi hívta fel a figyelmünket: lassan mindannyian vakok és fogatlanok leszünk.

Ha csak a politikában lenne jellemző mindez, akkor azzal talán együtt tudnánk élni, hisz tudjuk, a politikához (nálunk) leginkább gyomor és vastag bőr kell. A problémát abban látom, hogy a szemet szemért gondolkodásmód a média segítségével annyira belesulykolódott az emberekbe, hogy az kezd beszivárogni a munkahelyekre is. Ha ott is sikeresen gyökeret ver, akkor viszont a gazdasági kilábalásnak csak messziről fogunk integetni.

Mi lehetne a gyógymód? A feltétel nélküli építő hozzáállás. Érdekel ez valakit?

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

A tréner álma: az aktív csapat

Posted on 07. jún, 2013 by in konfliktuskezelési tréning

A tréner álma, hogy a tréningen résztvevők aktívak, érdeklődőek, kíváncsiak legyenek, és szívesen osszák meg egymással a tréning témájához tartozó tapasztalataikat.

Ilyen kiváló tréningélményben volt részünk a hétvégén, amikor a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesülete számára tartottunk konfliktuskezelő tréninget. A tréningen, ahogyan a kép is mutatja, minden korosztály képviselte magát.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Békében a haraggal

Posted on 05. máj, 2013 by in együttműködési tréning, konfliktuskezelési tréning, középvezetői tréning

Mi emberek, naponta többször is képesek vagyunk haragra lobbanni. Ilyenkor – vérmérsékletünktől függően – kiabálunk, fenyegetőzünk, ütünk, vágunk vagy csendben emésztjük magunkat. A harag kinyilvánításának következményei szerteágazóak és elkeserítőek. Megsértjük, megvádoljuk azt, akire haragszunk, kilátástalan vitába keveredünk, sebet ejtünk a kapcsolaton és fájdalmat okozunk akaratunk ellenére. Ha a harag elfojtását választjuk, (persze nem tudatosan, hanem például azért, mert gyermekként büntetést kaptunk a harag nyílt kimutatása miatt) akkor sem járunk jobban: talán durcásak leszünk, talán sértettek, talán a megtorláson törjük a fejünket. Az elfojtott harag megmérgezi a levegőt és bárki szippantja be azt, gyászos következményekkel járhat.

A harag megkeseríti életünket, rombolja kapcsolatainkat és bár szeretnénk szabadulni tőle, lehetetlennek tűnik a feladat. A széles körben ismert jó tanácsok mind hasznavehetetlenek: „Ne húzd fel magad!” „Ha dühös vagy számolj tízig!”

De miért is vagyunk haragosak? Miért olyan félelmetes a harag és miért vagyunk képtelenek a kezelésére?

A holland írónő, A harag című könyvében bámulatos egyszerűséggel és szemléletes példákkal mutatja be, hogyan születik meg bennünk a harag, miért ad annyi magabiztosságot, hogy sokszor még ragaszkodunk is hozzá, hogyan változtatja meg energiaszintünket, észlelésünket, és miért tévhit, hogy egy jó kis veszekedés megtisztítja a levegőt. Bár mindannyian ismerjük a harag érzését, a könyv első része, amely „csupán” bemutatja a haragot, számos hasznos felismerést hozhat. A könyv legértékesebb része azonban az, amely a harag kezeléséről, elengedéséről szól. A szerző által javasolt módszer nem csupán logikusan következik a harag természetéből, hanem kiválóan használható a mindennapi életben. A módszer lényege, hogy nem tagadjuk meg a haragot, nem fojtjuk el, hanem befelé, önmagunk felé fordulunk, átéljük a haragot, a gyökeréig hatolunk és addig ásunk lefelé önmagunkban, míg rá nem jövünk, hogy haragunk végső oka saját vágyainkban, kívánságainkban áll. Ez a befelé fordulás maximálisan megakadályozza, hogy vitába, veszekedésbe keveredjünk azzal, aki éppen előttünk áll és akiről tévedésből úgy véljük, hogy haragunk okozója.

A módszer természetesen nem sűríthető bele a fenti két mondatba, és így lerövidítve talán éppolyan homályosnak és használhatatlannak tűnik, mint a korábban ismert tanácsok. Boswijk-Hummel azonban gondoskodik arról, hogy módszerét alaposan megismerjük, és számos példát kínál ahhoz, hogy a mindennapi haragos helyzetekben sikerrel alkalmazzuk.  És itt nem csupán a magánéletben előforduló helyzetekről van szó. A szerző számos példát hoz arra, hogyan keseríti meg az iskolák, hivatalok, cégek életét a harag elégtelen kezelése, és a munkahelyi viták vezetéséhez is hasznos tanácsokat ad.

A harag és a nyomában keletkező viszályok hosszú távú hatásai nemcsak idegsejtekben mérhetőek, hanem forint és dollár veszteségekben, lassuló döntésekben, a kreativitás és a csapatmunka lanyhulásában.

Ha nem tud idejéből több napot áldozni a könyv elolvasására, akkor hallgassa meg rövid előadásunkat a témáról.

 

Sipos Tünde

tréner, mediátor, phd hallgató

 

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail