A mohóság tudománya

Posted on 05. dec, 2013 by in tréningen túl, vezetői tréning

Csodálkozva figyelem, hogy ma is (mint boldog fiatalságom idején) szidjuk a mohó bankárokat, a túlzottan meggazdagodó vállalatokat, vállalkozókat.  A történelem során a mi kultúrkörünk különböző, kreatív módon próbálta megleckéztetni a mohó embereket, cégeket (sárga csillag, gázkamra, államosítás, munkatábor, 98%-os adó, stb.) mégis velünk maradt az emberi mohóság. Paul Piff az amerikai UCLA egyetem kutatója a TEDx-en érdekes kísérleteket mutatott be az emberi mohósággal kapcsolatban és még érdekesebb meglátásai vannak annak okairól és társadalmi hatásairól.

A kutató és csapata a híres Monopoly társasjáték során azt figyelte meg, hogyan alakul a nyerő játékosok viselkedése, gondolkodásmódja. Több mint 100 párt figyeltek meg titkos videokamerán keresztül. A játékot úgy manipulálták, hogy a kiválasztott játékosnak több szerencséje legyen és megnyerje a játékot, míg a másik szegény maradt. Nos, a nyerő játékosokon a következő változásokat vették észre:

  • hangosabbak voltak, mint akik szegények maradtak
  • domináns nem-verbális viselkedést mutattak
  • a játék bábukat hangosan odacsapták a játéktáblához
  • a kitett sütikből többet vettek
  • látványosan ünnepelték sikerüket és
  • csökkent a szegény társukkal szembeni együttérzés.

A játék végén a kutatók megkérdezték, mit gondolnak, minek köszönhetik a sikert? Mindegyik nyerő játékos egyértelműen a saját kiváló stratégiájának tulajdonította a sikert.

A következő kísérletben 10 dollárt adtak a szegény (Amerikában 15 ezer dollár alatti éves jövedelemmel rendelkező) és gazdag (évi több mint 100 ezer dolláros jövedelem rendelkező) szereplőknek. A pénzt megtarthatták vagy el is adakozhatták. Nos, a szegények 44%-kal többet adakoztak, mint a gazdagok.

A kockajátékban a gazdagabbak háromszor annyit csaltak 15 dollár jutalomért, mint a szegényebbek.

Azt is kutatták, hogy Kaliforniában az olcsóbb vagy a drágább autók engedik-e inkább át a gyalogosokat a zebrán. Az eredményen már nem is csodálkozunk: minél drágább volt a kocsi, annál valószínűbb volt, hogy nem engedték át a vezetők a gyalogosokat.

Egy több ember számára szervezett találkozón „ott felejtettek” egy cukorkákkal teli üveget, amit  gyerekeknek szántak. A magukat gazdagnak vallók kétszer annyi cukrot vettek ki a gyerekeknek szánt üvegből, mint a szegények.

Paul Piff úgy véli, a Monopoly játék jól szimbolizálja azt, ami társadalmi szinten történik. Minél gazdagabb lesz valaki, annál inkább csökken benne az empátia, a könyörületesség a szegények iránt és annál inkább nő annak megideologizálása, hogy miért érdemli meg a gazdagságot.

A kutató szerint a jelenség mögött az a kapitalista társadalmakra jellemző kimondatlan társadalmi elvárás húzódik meg, hogy a sikeresség egyértelmű mérőszáma a vagyon. Minél több pénzünk van, annál többre vittük.

A növekvő társadalmi különbségnek nagy ára van – de evvel a következő írásomban foglalkozom.

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Tags: ,

Comments are closed.