Békében a haraggal

Posted on 05. máj, 2013 by in együttműködési tréning, konfliktuskezelési tréning, középvezetői tréning

Mi emberek, naponta többször is képesek vagyunk haragra lobbanni. Ilyenkor – vérmérsékletünktől függően – kiabálunk, fenyegetőzünk, ütünk, vágunk vagy csendben emésztjük magunkat. A harag kinyilvánításának következményei szerteágazóak és elkeserítőek. Megsértjük, megvádoljuk azt, akire haragszunk, kilátástalan vitába keveredünk, sebet ejtünk a kapcsolaton és fájdalmat okozunk akaratunk ellenére. Ha a harag elfojtását választjuk, (persze nem tudatosan, hanem például azért, mert gyermekként büntetést kaptunk a harag nyílt kimutatása miatt) akkor sem járunk jobban: talán durcásak leszünk, talán sértettek, talán a megtorláson törjük a fejünket. Az elfojtott harag megmérgezi a levegőt és bárki szippantja be azt, gyászos következményekkel járhat.

A harag megkeseríti életünket, rombolja kapcsolatainkat és bár szeretnénk szabadulni tőle, lehetetlennek tűnik a feladat. A széles körben ismert jó tanácsok mind hasznavehetetlenek: „Ne húzd fel magad!” „Ha dühös vagy számolj tízig!”

De miért is vagyunk haragosak? Miért olyan félelmetes a harag és miért vagyunk képtelenek a kezelésére?

A holland írónő, A harag című könyvében bámulatos egyszerűséggel és szemléletes példákkal mutatja be, hogyan születik meg bennünk a harag, miért ad annyi magabiztosságot, hogy sokszor még ragaszkodunk is hozzá, hogyan változtatja meg energiaszintünket, észlelésünket, és miért tévhit, hogy egy jó kis veszekedés megtisztítja a levegőt. Bár mindannyian ismerjük a harag érzését, a könyv első része, amely „csupán” bemutatja a haragot, számos hasznos felismerést hozhat. A könyv legértékesebb része azonban az, amely a harag kezeléséről, elengedéséről szól. A szerző által javasolt módszer nem csupán logikusan következik a harag természetéből, hanem kiválóan használható a mindennapi életben. A módszer lényege, hogy nem tagadjuk meg a haragot, nem fojtjuk el, hanem befelé, önmagunk felé fordulunk, átéljük a haragot, a gyökeréig hatolunk és addig ásunk lefelé önmagunkban, míg rá nem jövünk, hogy haragunk végső oka saját vágyainkban, kívánságainkban áll. Ez a befelé fordulás maximálisan megakadályozza, hogy vitába, veszekedésbe keveredjünk azzal, aki éppen előttünk áll és akiről tévedésből úgy véljük, hogy haragunk okozója.

A módszer természetesen nem sűríthető bele a fenti két mondatba, és így lerövidítve talán éppolyan homályosnak és használhatatlannak tűnik, mint a korábban ismert tanácsok. Boswijk-Hummel azonban gondoskodik arról, hogy módszerét alaposan megismerjük, és számos példát kínál ahhoz, hogy a mindennapi haragos helyzetekben sikerrel alkalmazzuk.  És itt nem csupán a magánéletben előforduló helyzetekről van szó. A szerző számos példát hoz arra, hogyan keseríti meg az iskolák, hivatalok, cégek életét a harag elégtelen kezelése, és a munkahelyi viták vezetéséhez is hasznos tanácsokat ad.

A harag és a nyomában keletkező viszályok hosszú távú hatásai nemcsak idegsejtekben mérhetőek, hanem forint és dollár veszteségekben, lassuló döntésekben, a kreativitás és a csapatmunka lanyhulásában.

Ha nem tud idejéből több napot áldozni a könyv elolvasására, akkor hallgassa meg rövid előadásunkat a témáról.

 

Sipos Tünde

tréner, mediátor, phd hallgató

 

Megosztás:
FacebookLinkedInTwitterGoogle+WhatsAppBlogger PostEmail

Tags: ,

Comments are closed.